|
|
| DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2010. május 29., szombat 17:34 |
Debrecen arcairól |
|
Debrecen arcai – Médiaprezentációk és városmarketing-stratégiák címmel rendezett kétnapos konferenciát a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke.
A másfél esztendeje alakult tanszék a Debreceni Egyetem legújabb műhelye. A 2010. május 28-án kezdődött tanácskozás egyik fő feladata az volt, hogy közvetítsen az egyes tudományterületek között az arról szóló párbeszédben, hogyan lehet egy város arculatát átrajzolni, miképpen lehet a múltban és a jelenben feltárni a Debrecen „márkázására” alkalmas jelenségeket, s ezek jövőbeni használatához ötleteket adni – fogalmazta meg Szirák Péter tanszékvezető.
Fábián István, az egyetem megválasztott rektora a konferenciát megnyitó köszöntőjében kiemelte: Debrecen az elmúlt 30-40 esztendőben rendkívül dianmikusan fejlődött, s fontos beszélni az elért eredményekről, de az eredménytelenségekről is, ezzel segítve a város marketingjét, melyben a debreceni Egyetemnek is fontos szerepe van. Hiszen a város nem lehet meg az egyetem nélkül, de az egyetem sem a város nélkül.
Sokszor alkalmi dolgok befolyásolták azt, hogy Debrecen milyen arcát mutatta – jegyezet meg Somogyi Béla, a város közgyűlése kulturális bizottságának elnöke. Páldaként azt említette, hogy a sok igazságot tartalmazó anekdota szerint Debrecennek azért lett kőszínháza, mert Nagyváradnak már volt, valamint mert volt rá pénz. Természetesen ezen kívül a szellemi hagyományok is diktálták a teátrum megalapítását. A városban az elmúlt egy évtizedben is nagyon sok új létesítmény épült – sport- és rendezvénycsarnok, konferenciaközpont, uszoda, jégcsarnok –, melyek formálják a város arculatát, s változtatják a róla kialakult képet. A számok lassacskán bizonyítani fogják, hogy sok befektető amiatt is dönt a városban való megtelepedés mellett, mert itt ilyen infrastruktúrát talál. A nyilvánvaló üzenetek mellett érdemes azt is átgondolni, hogy a város milyen olyasféle rejtett üzeneteket közvetít magáról, melyek befolyásolják a külvilág róla alkotott képét.
Kádár Bálint urbanista, építész a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa Debrecen foghíjas jövőképe – Az építészeti vízió hiánya című előadásában éppen azokra a hiányosságokra világított rá, melyek a város épített környezetének tudatos tervezését jellemzik. Úgy véli, Debrecennek nincs építészeti víziója, jövőképe. Szigetszerű fejlesztések zajlanak, melyek nem állnak össze egységes szövetté, nem alakítanak ki egymással térhálózatot. Az előadó pozitív belvárosi példaként szinte egyedül a Kávin téri üzletházat említette, amely próbálja továbbvinni a város hagyományosan alacsony intenzitású beépítettségi jellegzetességét, s emberléptékű marad, nem törekszik a monumentalitásra.
A második tanácskozási nap, május 29. egyik előadója, Bognár Ákos, az Image Factory kommunikációs ügynökség kreatív igazgatója Városimázs-építés – sikeres példák és elmulsztott lehetőségek címmel többek közt arról tett fontos megállapítást, hogy Debrecenről a hazai nyilvánosságban határozottan az a kép rajzolódik ki, hogy Budapest vetélytársa, ellenpólusa kíván lenni. E törekvéseit presztizsberuházásai, nagyszabású kulturális és sportprogramjai, erősödő gazdasága mutatja, valamint olyan közismert személyiségei – „ikonjai” – mint a labdarúgó Dzsudzsák Balázs, a Tankcsapda zenekar, vagy politikusként Kósa Lajos.
A nap előadói között ott voltak a városban megtelepedett nagy multinacionális cégek – így a National Instruments Hungary Kft., a a Teva Gyógyszergyár Zrt., valamint az IT Services Hungary Kft. vezető munkatársai is. E három cég jelenleg összesen közel 4000 dolgozót foglalkoztat Debrecenben. Annak a kérdésnek a kapcsán, hogy miért telepedtek meg cégeik éppen ebben a városban, lényegében egyöntetűen azt válaszolták, hogy itt volt a legmegfelelőbb infrastruktúra, tudástőke, s itt volt az önkormányzat a legtámogatóbb hozzáállású. Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezető igazgatója külön is kiemelte, hogy ha cégük számára a városon kívülről – így például a fővárosból – kell munkatársat keresni, akkor a „csábításban” nagy szerepet játszik az, hogy Debrecenben nincs forgalmi dugó, megvannak ugyanazok kulturálódási, szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek, mint a fővárosban, s ha valaki friss levegőre vágyik, tíz perc alatt elérhető a városból a szabad természet.
Papp László, a városi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője szerint jól sikerült a város számára az a gazdaságszerkezeti váltás, aminek a kilencvenes évek végét követően kényszerűen be kellett következnie. Ekkor ugyanis az orosz válság hatására nagyon nehéz helyzetbe kerültek, vagy éppen meg is szűntek az arra a piacra szállító hagyományos debreceni élelmiszeripari cégek. A város önkormányzata ekkor a nagy hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások képviselőinek megtelepedését kezdte szorgalmazni, ami sikerrel járt. E gazdasági szereplők igényeihez kezdte aztán igazítani szakképzési rendszerét is, s erősíteni az idegennyelv-oktatást a városban. Mivel a nagy hozzáadott értékű iparágakban tevékenykedő vállalkozások meghatározó módon külföldi piacokra dolgoznak, a jelenlegi gazdasági válság ellenére Debrecenben nem csökkent a helyi iparűzésiadó-bevétel, sőt, minimális mértékben még nőtt is. Ez pedig egyrészt elengedhetetlen a város gazdasági stabilitásához, másrészt kiváló a városmarketing szempontjából is, hiszen Debrecen sikerességét az eredmények igazolják.
Érdekességként mindenképpen megemlítendő még, hogy a kétnapos tanácskozás folyamán újra és újra, több aspektusból is felbukkant a DVSC-Teva labdarúgócsapatának tavalyi és idei sikersorozata is, mint a városmarketing egyik meghatározó értéke. A focisták eredményei ugyanis – tekintve, hogy a múlt évben is ott voltak, s az idén is ott lesznek a Bajnokok Ligájában – nem csak európai léptékben, de a labdarúgásra globálisan figyelők révén a kontinensen túl is ismertté teszik a város nevét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|