|
|
| ALSÓMOCSOLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
| 2010. október 25., hétfő 19:53 |
Év Fája vetélkedő – szavazzon a mi Rigatz-emlékfánkra! |
|
Varsányi
Gyuláné Bükkösdi Márta Alsómocsolád Község Önkormányzatával karöltve
pályázatot nyújtott be az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája
vetélkedőre. A vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén
keresztül felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosságra. Az
Alapítvány szakmai zsűrije a jelölt fákból 12 döntőst választott, köztük a
„mi” Rigatz-emlékfánkat is. Ezek közül a közönség internetes szavazással
választhatja ki a végső nyertest. A versenybe jutott 12+1 döntős fa adatlapja
és fényképe megtekinthető a csatolt webcímen. Voksolni október 30-áig lehet, on-line
a honlapon.
A mi
adatlapunk szövegéből:
Az én
kedvenc fám a tekintélyes, szép és esztétikus látványt nyújtó csertölgy, a
Rigatz-emlékfa a 377 lelket számláló baranyai zsákfalu, Alsómocsolád
külterületén. A vasútállomásról a faluba érkezőket gyönyörködteti az út jobb
oldalán, magaslaton, a víztől távol álló, terebélyes lombkoronájú
csertölgyünk. Szinte őrködik a táj fölött! Számomra, mint a néprajzzal
hobbiból foglalkozó embernek különlegesen értékes, szívemhez közelálló: mert
nagy idők néma tanúja! Jelentőségét emeli, hogy egyéni kezdeményezésre
takarítottuk ki a környékét, valamint kialakítottuk mellette a Rigatz-pihenőt
a 2011-ben alakulásának 25. évét ünneplő Alsómocsoládiak Baráti Köre önzetlen
tagjai és segítő önkéntesek, valamint az önkormányzat. A hagyományőrzést, a
hagyományteremtést, az egyéni kezdeményezés után a közösségi összefogást és
nem utolsó sorban az értékmegőrzést, a környezettudatos természetmegőrzést
szimbolizálja a Rigatz-emlékfa!
A fa
mellett elhaladó földes kocsiúton a faluból több generáció ment és jött a
pécsi Havi-hegyi búcsúra zarándokként. Lent a völgyben vízimalom és csárda
működött, sok elődünk vitte erre gabonáját őrletni. A földes út az ún. Almási
erdő mellett vezetett, így az erdei favágók vagy a gombaszedők, makkot
gyűjtők is erre jártak.
A híres
hegyháti betyárvezér, az 1850-1860-as években „betyárkodó” Rigatz Jancsi útja
is erre vezetett akár lóháton, akár gyalog, egyedül vagy társaival együtt. A
fa látványát csukott szemmel is fel tudják idézni idősek, fiatalok egyaránt.
Gyerekkoromban hallottam a Rigatz-balladát, már akkor felkeltette
érdeklődésemet a rejtélyes betyárélet. Kulcsár József, a falu költő-író
kántortanítója 1896-ban megjelentette egy országos jelentőségű kiadványban,
1999-ben pedig olvashattuk Pesti János, a falu író-tanár szülötte könyvében a
szerző által 1963-ban gyűjtött, az akkori legidősebb falubeli adatközlők
„történeteit” a falu határában tanyázó betyárról, természetesen a balladát
is, sőt annak lekottázott változatát.
A vasútra
igyekvők vagy a vonattal hazaérkezők a mai napig a kövesúton, a szép
csertölgy látványával érték, sőt a mai napig így érik el a falut. 2007-ben
Pesti János ötlete volt, miszerint a szép csertölgyünk lehetne Rigatz-emlékfa,
mert a betyár láthatta azt még csemeteként, körülötte pedig Rigatz-pihenőt
alakíthatnánk ki! Én másnaptól szervezésbe, az ötlet megvalósításába kezdtem.
Hat alkalommal, szombatonként, összesen 24-en, egy hívó szóra megérkeztünk a
területre. A csertölgy törzse magasságáig akkor még szeder,- vadrózsa- és
iszalag indával benőtt, áthatolhatatlan bodzás, csalános bozót volt. Sok
lerakott szemetet, autógumit, útépítési aszfaltmaradékot, üres flakont,
nejlon zacskót rejtett el az emberek szeme elől az említett terület a
csertölgy körül. Az önkormányzat a baráti egyetértésen túl gépi munkával,
annak megszervezésével, a terület kaszálásával, földgyalus munkálatokkal, a
padok, asztalok és a tűzrakó hely, valamint a fából készült szemétgyűjtő
elkészítésével óriási segítséget adott, nem is beszélve ezek anyagi
értékéről! Így ma szép környezetben, magányosan áll a Rigatz-emlékfa,
körülötte a Rigatz-pihenő asztalai, padjai. 2008-ban készült el a faluban
dolgozó nemzetközi faragótábor alkotásaként a Rigatz-szobor, és egy táblán a
Rigatz-ballada hosszabb változata, archaikus szöveggel. 2008-ban
magánemberként kértem az Önkormányzattól a fa helyi védetté nyilvánítását,
ami meg is történt.
A szépen
befüvesített területet az Önkormányzat gondozza, „karbantartja”: nyírja a
füvet és szorgos kezek árvácskából kialakították az „Alsómocsolád” szót a
szobor alatti rézsűben. Azóta – télen is! – gyalogos kirándulók, biciklisek,
motorosok, kocsival érkezők, óvodás csoportok és nyugdíjasok pihennek meg és
gyönyörködnek az impozáns fában, az onnan látható halastóban és szép fekvésű
falunk panorámájában. Csoportok, családok, szervezetek, baráti társaságok
szalonnát sütnek, pörköltet főznek a kialakított tűzrakó helyen, és
kellemesen töltik el ott szabad idejük egy részét. Úgy gondolom, kulturális
értékeink egyike a szép csertölgyünk és a pihenőhely. A közös értékmentést
fontos feladatnak, már-már kötelességnek, sőt egy kicsit missziónak is
tekintem. Öröm és megnyugvás számomra, hogy sikerült megvalósítani, és azóta
fenntartani, megbecsülni, óvni.
Rigatz
Jancsi balladája (rövidebb változat)
Jaj, de sűrű az almási rezula, abban vagyon Rigatz János elbújva.
Rigatz János! Keresnek a zsandárok, ha kimozdulsz, az lesz a te halálod.
Rigatz János megérezte halálát, erdő szélen összeverte bokáját,
Úgy sétált be az almási csárdába, belevágott a mestergerendába.
Rigatz János az almási csárdában, csárdásnéval mulatozott javában.
Vacsorára töltött csibét parancsolt, amellé meg citromos bort hozatott.
Hej! míg odabenn mulatott, elállták a zsandárok az ablakot.
Mellbe lőtte az a kutya Happ zsandár, Rigatz János elhanyatlotta magát.
Kivirágzott már a sásdi temető, Rigatz János nyugszik benne legelöl.
A négy sarkán dufla rózsa nyiladoz, a közepén Rigatz János hervadoz.
Kérünk mindenkit, szavazatukkal támogassák a mi Rigatz-emlékfánkat!
|
1 csatolt kép 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|