|
|
| Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) |
| 2011. március 18., péntek 13:30 |
Tanácskozás az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól (II. rész) |
|
A közigazgatás átalakítása a kormányprogram része, vezette
be előadását Rétvári Bence, majd a január elsejével felállt kormányhivatalok
működési filozófiáját, irányítási struktúráját ismertette. A következő átalakítást
2013-ra tervezik, a járási szint bevezetésével, ami nem önkormányzati szint
lesz, hanem a közigazgatás új eleme. Ennek a tervezett bevezetése orvosolja azt
az önkormányzati problémát, hogy számos, az államtól megkapott feladat
ellátására nincs forrása. Kormányzati pozícióból a járási rendszert az
esélyegyenlőség érvényesülése szempontjából tartják fontosnak: bárhol szülessen
egy magyar állampolgár, alapvető esélyei azonosak legyenek. A járási
székhelyeken is lesznek kormányablakok, amelyek gyorsabb, koordináltabb
működést tesznek lehetővé. A járási szint bevezetése előtt elegendő
idő áll rendelkezésre az önkormányzatokkal való egyeztetésre.
Az önkormányzatiság, mint érték, nem jelenik meg az új Alkotmányban. Erre
hívta fel a figyelmet Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Mint azt előadásában
elmondta, a jelenlegi tervezetből nagy változások nem olvashatók ki, mint ahogy
az sem, milyen filozófia mentén akarja az állam újrafogalmazni az irányítási rendszert. Sajnálatosnak nevezte, hogy az önkormányzatok az
eladósodások miatt az elmúlt időszakban egyfajta bűnbak szerepbe csúsztak
bele. Már Széchenyi óta tudjuk, hogy hitelre szükség van, mondta, és
felhívta a figyelmet arra, hogy a gond nem a fejlesztési, hanem a működésre
fordított hitelekkel van.
Előadásában Zongor Gábor többször is szólt az összefogás szükségességéről, ami
nélkül nem lehet eredményes az önkormányzati érdekérvényesítés. Egyúttal
sajnálatának adott hangot, hogy a Kormány –Önkormányzatok Egyeztető Fóruma
megszűnése óta nem alakult meg az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma,
s így véleménye szerint nincs megfelelő párbeszéd a kormány és az
érdekszövetségek között. A kormány a költségvetéssel kapcsolatban is csak akkor
hívta meg az érdekszövetségeket, amikor már minden készen volt, s mint mondta,
csak a West Balkán ügyben volt egy egyeztetés.
A kistérségekről és többcélú társulásaik jelenéről és jövőjéről tartott
előadást Ribányi József, Tamási polgármestere, aki bemutatta a kistérségi
társulások előnyeit és hátrányait. Az előbbiek közé sorolta a közös fellépés
lehetőségét a térségi együttműködést igénylő feladatok ellátásában az oktatás
és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, a területfejlesztés
területén. Hátrányaik közé tartozik,hogy nincs közigazgatási jogkörük, sok
településsel működnek, más-más érdekekkel.
Javasolta, hogy az önkormányzatok töltsék meg tartalommal ezt a földrajzi
egységet. Legyen közigazgatási hatásköre, ami a vázát adja területi
működésének. A területfejlesztésben szülessenek kistérségi döntések, legyenek
ehhez kistérségi alapok. Az oktatás és a szociális ellátás kapcsán a
feladatokra szerveződött alkalmi társulások létrehozását pártolta, ahol a tagok
a lakosság által igénybevett nem kötelező feladatokat is arányosan finanszírozzák.
Jó lenne, mondta, ha a normatívák nem elsődleges ösztönzők lennének, hanem
biztonságos eszközök a társulások működésében.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
vezetője az önkormányzatok katasztrófa- és árvízvédelmi feladatairól
beszélt, megosztva a résztvevőkkel az elmúlt évek tapasztalatait.
Előadásában felhívta a figyelmet azokra a hatósági és szakhatósági problémákra,
amikkel gyakran találkoznak, s kitért azokra is, amik sokszor nehezítik
munkájukat. A 2010-es árvízi tapasztalatok kapcsán felhívta a figyelmet
arra, hogy sok településen hiányoznak a vészhelyzetre vonatkozó tervek,
nincsenek megfelelő szaktudással bíró személyek, és sok esetben az elhárításhoz
szükséges eszközök sem állnak rendelkezésre.
Pozitív tapasztalatként említette azonban, hogy a legtöbb településen a
vészhelyzetben a lakosság elfogadja, és végrehajtja a polgármester által
hozott, sokszor súlyos döntéseket. Mint mondta, ahhoz azonban, hogy a
településvezetők ilyen esetekben megfelelően át tudják tekinteni a feladatokat,
fontos, hogy rendelkezzenek a szükséges információkkal, részt vegyenek azokon a
továbbképzéseken, amiket részükre szerveznek.
A most elkészült katasztrófavédelmi törvénytervezet már tartalmazza azokat a
változtatásokat, amiket az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségesnek
tartanak a minél gyorsabb és hatékonyabb beavatkozások érdekében. Ezek a
változtatások többek között a prevenció és a hatósági munka területét érintik.
Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság
fejlesztési főosztályvezetője az energiaellátás jövőjéről tartott előadásában
gondos tervezést és előrelátást szorgalmazott, hiszen az energiaárak nem fognak
csökkenni, Magyarország importfüggősége pedig olyan, mintha egy egylábú széken
ülnénk. Hazánk számára is elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások arányának
emelése az energiafelhasználásban. Mint elmondta, 2020-ra ezt az arányt 14,65
százalékra kívánja emelni az ország. Az ehhez szükséges fejlesztések várhatóan
80-90 ezer új munkahelyet igényelnek. Potenciálunk a jelzett arányt meghaladó
megújuló energiatermelésre alkalmas, de nincs hozzá elegendő pénzünk. A 14,65
százalékos arány eléréshez szükséges forrásoknak csak a húsz százalékát tudjuk hazai
és uniós forrásokból előteremteni, a fennmaradó részt a szabadpiacról kell
megszerezni, például nemzetközi pályázatokba kapcsolódva.
Kertész György, a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadója
a településüzemeltetés időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást. Úgy
fogalmazott, az optimális cél a fenntartható településüzemeltetés, amit egyáltalán
nem könnyű megvalósítani. Csak egyetlen példát említve, miközben a
hulladékgazdálkodás fejlesztése során mintegy 2700 korszerűtlen lerakót
szüntettünk meg, a szolgáltatás díjai megemelkedtek. Jelenleg körülbelül másfél
milliárd forint összegre rúgnak a kifizetetlen lakossági számlák. Ez a
szolgáltatás ellehetetlenülésével fenyeget.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|