|
|
| TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
| 2012. június 18., hétfő 10:34 |
Tokaj: méltó régi nagy híréhez |
|
Néhány hete szenzáció
számba ment a Tokaj-rajongók körében, hogy elkészült az a
Tokaj-Hegyalja-térkép, amely a történelmi dűlők klasszifikációján
alapul.
A
klasszifikáció osztályozást jelent. Történelmi és nagyon is valós
tapasztalat ugyanis az, hogy bizonyos dűlőkről jobb borok teremnek, mint
másokról, hiába találhatók akár ugyanazon a hegyoldalon. Így
beszélhetünk első-, másod- vagy harmadosztályú dűlőkről is, ami bizony a
bor minőségében és – elvileg – az árában is kifejezésre jut. Legalábbis
a világnak olyan szerencsés tájain, mint például Burgundia.
Tokaj-Hegyalján
nem alakultak ilyen szerencsésen a dolgok, pedig a leghíresebb magyar
borvidéknek is több évszázados múltra visszatekintő dűlőklasszifikációs
rendszere van. A tokaj-hegyaljai dűlők első ismert és ránk maradt
osztályozását még Bél Mátyás készítette el az 1730-as években, a
másodikat pedig Szirmay Antal 1795-ben. A két dátum között történt még
valami, ami a tokajit a világ élvonalába emelte:
1737-ben jelent
meg a királyi rendelet, amely a tokajival azonos értékűnek mondta ki 21
további hegyaljai település borait: vagyis megszületett a világ egyik
első eredetvédelmi rendszere (csak a portói borvidék lehatárolása
tekinthet vissza hasonlóan hosszú múltra!). A legnagyobb baj azonban nem
az, hogy az azóta eltelt közel 300 évben számos termőhely, dűlő neve
megváltozott, hanem az, hogy a tömegtermelés évtizedeiben az apró
különbségekkel, a legjobb minőség kutatásával nem is nagyon törődött
senki. Tokaj titka lassan feledésbe merült.
|
1 csatolt kép 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belügyminisztérium
Közlemény
2010. július 23., péntek 15:49
A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|